.
2010
Maratoni segítségnyújtás
.
Máltai segítő a gátakon védekezőket ellátó teajárattal a 2013-as dunai árvíz egyik helyszínén Győrújfaluban
.
.
A kilencvenes évek végén pusztító árvizeknél a helyszínre érkező segítők mindenféle feladatban részt vettek, a civil szervezetek sokszor a tűzoltókkal, vagy a katasztrófavédelem egységeivel egyidejűleg embereket mentettek, segédkeztek a lezárt területeken, miközben élelmiszert és vizet osztottak, gondját viselték a kitelepített lakosságnak. Az egymást követő árvizek során azonban fokozatosan kialakult egyfajta feladatmegosztás, letisztult, mi a dolga az állami egységeknek és meddig terjednek a civil szervezetek lehetőségei.
A 2000-es években a Magyar Máltai Szeretetszolgálat már így határozta meg saját szerepét a katasztrófa sújtotta területeken: a mentésben résztvevő szervezetekkel együttműködve, a rá jellemző szellemiséggel vesz részt a humanitárius segítségnyújtásban és a kárenyhítési, újjáépítési programokban. A Szeretetszolgálat vészhelyzet-kezelési szolgálata az ország egész területén kiképzett munkatársakkal rendelkezik, akik rövid időn belül mozgósíthatók, katasztrófahelyzetben, tömeges balesetek, közlekedési káosz vagy hirtelen jött áradások, hófúvások helyszínén gyors segítséget nyújthatnak. Árvizeknél, tömegeket érintő káreseteknél, vagy elhúzódó védekezés esetén a Máltai Szeretetszolgálat rendszerint a beavatkozás hátországában tevékenykedik, a mozgósított erők ellátásáról gondoskodik. Nagyobb katasztrófák után hosszú időn át a helyszínen maradva segíti az ott élőket. A közvetlen veszély elmúlása után a segélykoordinációs irodát nyit, hogy a helyszínen tudja megszervezni a további teendőket. Szükség szerint önkénteseket mozgósít, adományokat visz a rászorulóknak, összefogja a felajánlásokat, koordinálja a segítő akciókat. Elsősorban arról gondoskodik, hogy a segítő szándék elérje célját, az adományok és a felajánlások jól hasznosuljanak.
A kilencvenes évek végén pusztító árvizeknél a helyszínre érkező segítők mindenféle feladatban részt vettek, a civil szervezetek sokszor a tűzoltókkal, vagy a katasztrófavédelem egységeivel egyidejűleg embereket mentettek, segédkeztek a lezárt területeken, miközben élelmiszert és vizet osztottak, gondját viselték a kitelepített lakosságnak. Az egymást követő árvizek során azonban fokozatosan kialakult egyfajta feladatmegosztás, letisztult, mi a dolga az állami egységeknek és meddig terjednek a civil szervezetek lehetőségei.
A 2000-es években a Magyar Máltai Szeretetszolgálat már így határozta meg saját szerepét a katasztrófa sújtotta területeken: a mentésben résztvevő szervezetekkel együttműködve, a rá jellemző szellemiséggel vesz részt a humanitárius segítségnyújtásban és a kárenyhítési, újjáépítési programokban. A Szeretetszolgálat vészhelyzet-kezelési szolgálata az ország egész területén kiképzett munkatársakkal rendelkezik, akik rövid időn belül mozgósíthatók, katasztrófahelyzetben, tömeges balesetek, közlekedési káosz vagy hirtelen jött áradások, hófúvások helyszínén gyors segítséget nyújthatnak. Árvizeknél, tömegeket érintő káreseteknél, vagy elhúzódó védekezés esetén a Máltai Szeretetszolgálat rendszerint a beavatkozás hátországában tevékenykedik, a mozgósított erők ellátásáról gondoskodik. Nagyobb katasztrófák után hosszú időn át a helyszínen maradva segíti az ott élőket. A közvetlen veszély elmúlása után a segélykoordinációs irodát nyit, hogy a helyszínen tudja megszervezni a további teendőket. Szükség szerint önkénteseket mozgósít, adományokat visz a rászorulóknak, összefogja a felajánlásokat, koordinálja a segítő akciókat. Elsősorban arról gondoskodik, hogy a segítő szándék elérje célját, az adományok és a felajánlások jól hasznosuljanak.
A segítségnyújtás mértékét a szükség határozza meg. A 2010 júniusában bekövetkezett felsőzsolcai árvíz után hat hónapig, az októberi vörösiszap katasztrófa után pedig több mint egy éven át tevékenykedett a településen a máltai szervezet, jelentős szerepet vállalva nemcsak a kárenyhítésben, hanem az újrakezdésben is. A Szeretetszolgálat jelenléte különösen azokon a helyszíneken fontos, ahol családok, gyerekek, idős, beteg vagy fogyatékkal élő emberek szorulnak gondoskodásra. A szervezet olyan problémák megoldásában is részt vállal, amelyekre másoknak már nem marad erejük, vagy idejük. Nagyobb katasztrófák után a szervezet hosszú időn át segít akkor is, amikor a közfigyelem már másra irányult, és a legtöbben már levonultak a területről.
.
.
A vörösiszap által elöntött többszáz otthon egyike
.
.
2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. ajkai iszaptárolójának gátja átszakadt, és egymillió köbméternyi vörösiszap zúdult a mélyebben fekvő területekre. A vörösiszap több száz méterre szétterülve, másfél-két méter magas hullámokban zúdult alá a Torna-patak völgyében. Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely egycsapásra katasztrófa sújtotta területté vált. Az áradásban heten lelték halálukat, hárman pedig később vesztették életüket. A vörös folyadék okozta égési jellegű vegyi sérülésekkel 304 embert láttak el a mentősök. Az anyag a Torna-patak és a Marcal teljes élővilágát elpusztította. A víz lefolyt, a vörösiszap sűrűje ott maradt, óriási, ezerhektáros nyomot hagyva a tájon.
Aznap kezdetét vette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legnagyobb, legintenzívebb és leghosszabb segélyakciója.
A munkát irányító csapat szó szerint Devecserbe költözött, a szolgálat vezetője még egy évvel a katasztrófa után is a Veszprém megyei kisvárosból ingázott budapesti megbeszéléseire. A Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan ellátásban használt teajárata október 5-én érkezett Devecserbe, hogy a védekezésben résztvevő több ezer fő ellátásában részt vegyen. Az autó éjjel-nappal úton volt, forró teát, szendvicset, kávét vitt a mentési munkálatokban dolgozó egységeknek, és amikor kiürültek az edények, a járat újraindult. A bázist a devecseri buszpályaudvaron alakították ki, ami egyben a Szeretetszolgálat első kihelyezett segélyirodája is volt, az M8-as út mellett pedig egy vállalkozó magtárában ideiglenes raktárat rendeztek be. A teajárat december 10-ig közlekedett, 250 máltai önkéntes fordult meg rajta, akik az ország minden tájáról érkeztek 2-8 fős csoportokban.
Kozma Imre atya a belügyminiszterrel folytatott egyeztetést követően felajánlotta a kormánynak, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat albérletben helyezi el azokat a családokat, amelyek nem tudnak otthonukba visszaköltözni. A programot október 9-én hirdették meg, a lebonyolításhoz Devecserben és Ajkán újabb máltai irodákat nyitott a Szeretetszolgálat. A következő napokban sokan jöttek, végül 155 család vette igénybe a felajánlott segítséget. A kitelepített embereknek szervezett lakhatási program során átlagosan 10 hónapig éltek a máltai szervezet által a környéken kibérelt lakásokban.
.
.
Heti váltásban a katasztrófa helyszínen segítő Máltai önkéntesek étkeznek Devecserben
.
.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az iszapömlés napjától kezdve kereste a lehetőségét annak, hogyan támogassa a katasztrófa sújtotta településeken élő embereket. A szemléletmódra jellemző volt, hogy használt tárgyi adományokat a Szeretetszolgálat nem osztott az iszapkatasztrófa károsultjainak. Néhány máltai program számokban:
Védekezés, kárelhárítás. 2010. december 10-ig napi 1800 embert kiszolgáló, 24 órán át úton lévő teajáratot működtetett a Szeretetszolgálat. A máltai szervezet szállította haza a budapesti kórházakban ellátott betegeket, a Devecserben működő kirendeltség pedig a kötözésre szorulók rendszeres szállításáról gondoskodott.
Lakhatás. A Máltai Szeretetszolgálat 2010. október 9-én hirdette meg albérleti programját, ennek során 155 károsult családot helyezett el bérelt lakásokban új otthonuk megépüléséig, vagy megvásárlásáig. Az albérleti program lebonyolítására külön irodát nyitott Ajkán és Devecserben. További 37 károsult családot rokonaik fogadtak be az átmeneti időszakra, ők lakhatási támogatásban részesültek. Négy, a zeneiskolában elhelyezett család számára, a kárenyhítést megelőlegezve, házat vásárolt a Szeretetszolgálat, és részt vett további 11, használt házat vásárló család otthonának felújításában.
Lelki gondozás, közösségi programok. A Szeretetszolgálat önkéntesei folyamatosan látogatták a kórházban ápolt sérülteket. 2011. február 22-ig a Máltai Szeretetszolgálat 23 pszichológusa dolgozott rendszeresen az iszapkatasztrófa által sújtott településeken, tavasztól esetenként keresték fel a családokat. 2010 karácsonyától a karitatív szervezet közösségi programokat szervezett Devecserben, hogy a város minél előbb kiléphessen a katasztrófa árnyékából. A labdarúgás kedvelőit buszokkal szállították a magyar válogatott mérkőzésére, a városban koncerteket, zenés estéket és szórakoztató előadásokat szerveztek, többek között a Piramis együttes és Molnár Ferenc Caramel fellépésével.
Adományozás. Az ország iskoláiban százforintos gyűjtőakciót hirdettek, ennek során 73 millió forint gyűlt össze, a pénzt a Máltai Szeretetszolgálat továbbította az elöntött területeken élő, iskoláskorú gyermeket nevelő családoknak. Az érintettek gyermekenként előbb 50 ezer, majd 180 ezer forintos adománylevelet kaptak, a közvetlen kárt nem szenvedett devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi családok pedig gyermekenként 10 ezer forint adományban részesültek. Az ingóságok pótlására kidolgozott programban a Máltai Szeretetszolgálat 52 családról gondoskodott, esetükben a katasztrófát megelőző állapot helyreállítása volt a cél, az érintettek az egyik győri nagyáruházban maguk választhatták ki, mire van szükségük.
Egészségügyi programok, utógondozás. A Máltai Szeretetszolgálat mobil tüdőszűrő állomása havonta egy hetet állomásozott a devecseri egészségügyi központban. A vörösiszap okozta sérülések kezelésére a családok nagyértékű Bioptron lámpákat – hivatalos nevén polarizált fényterápiás orvostechnikai készüléket – kölcsönözhettek, melyek fényét az égési jellegű sérülések kezelésére szokták használni. Egy évvel a katasztrófa után még volt olyan sérült, aki kötözésre szorult, kötszerét pedig akkor is a Máltai Szeretetszolgálattól kapta.
2011. október 4-én, a vörösiszap ömlés évfordulóján emléknapot tartottak Devecserben. Az emléknap előtt az önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat közös sajtótájékoztatót tartott, ahol azt is bejelentették: új máltai intézmény nyílik a településen, az önkormányzat pedig közterületet nevez el a Magyar Máltai Szeretetszolgálatról. A karitatív szervezet tehát nemcsak szolidaritását fejezte ki a katasztrófa sújtotta településsel, hanem ténylegesen is ott maradt.